freeBIT

Switch to desktop Register Login

Egészségügy

Bár a pénz elosztását gyakran használták ösztönzőként, az általunk megkérdezett szakértők szerint az érdemi átalakítást nem hozott. Nem csoda: ez idő alatt a költségvetés ennek az összegnek mintegy háromszorosát spórolta ki az intézmények finanszírozásából - írja a nepszava.hu.
Az orvoshoz fordulók elé mind komolyabb akadályokat gördít az intézményrendszer, a betegeknek sokkal több erőfeszítést kell tenniük, mint korábban, hogy ellátást kapjanak.
 Pedig a rendszerváltás óta zajló választási kampányok soha nem szűkölködtek a nagy egészségügyi ígéretekben. A nagy nemzeti álmot, a közpénzekből, szolidaritásra épülő, magas színvonalú, mindenki számára azonos hozzáférést biztosító, ingyenes ellátást - egyetlen kormánynak sem sikerült megvalósítania. Többnyire megelégedtek volna már azzal is, ha az állandó forráshiány okozta lyukakat “bestoppolhatják". Így valamennyi, a rendszerjobbításra készült reformterv megcélozta a hiány eltüntetését. Az alapfeszültség azonban maradt.
A lapnak csak a névtelenségük megtartása mellett nyilatkozó kórházi vezetők állítják: ebben a helyzetben két lehetőségük van. Az egyik, hogy betartják a nullszaldós költségvetést, a másik, hogy ellátják a betegeket. A jelen finanszírozási körülmények között a kettőt nem tudják egyszerre teljesíteni. Ezzel az állítással egyetértenek a Népszava által megkérdezett egészségügyi elemzők, közgazdászok is.
 
Dózsa Csaba szerint a baj az, hogy a kormányok sorra nem hajlandóak tudomásul venni, hogy ezt az intézményrendszert ennyi pénzből nem lehet finanszírozni.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport képviselője, Lénárd Rita szerint ha csupán pénz kerül a rendszerbe, szerkezeti reformok nélkül, az menthetetlenül elfolyik, legfeljebb átmeneti feszültségoldásra jó. Mint mondja: a rendszerigazítással egyidejűleg legalább a V4-ek szintjére, a GDP 6,5 százalékára kellene növelni az egészségügyre szánt pénzt.

Csak nagyon célzott beruházásokkal, és fejlesztésekkel lehetne racionalizálni a kórházszektort – állítja Dózsa Csaba, aki szerint ebbe bőven belefér még néhány telephely és pár tucat régi épület bezárása, a felesleges labor- és képalkotó vizsgálatok megszüntetése, az egynapos sebészeti beavatkozások további bővítése, a hatékonyabb alapellátás és a krónikus betegségek gondozásának megszervezése. Hozzátette: ilyen programok híján nagyságrendileg megtakarítani azért sem lehetne, mert más területeken meg óriási hiányok halmozódtak fel, például a bérekben, a működés egyes elemeiben, amelyekre meg jóval többet kellene költeni.
 
A baj az, hogy míg csaknem 20 éve vacakolunk, és nem tudjuk, mit csináljunk az egészségügyi ellátórendszerrel, a lakosság egészségi állapota tovább romlik – állítja Rékassy Balázs egészség-szakpolitikai szakértő. Hozzáteszi: eközben az ellátórendszer morálisan, pénzügyileg is csúszik szét.
A Népszava megkérdezett két szakpolitikust arról, mit gondolnak: ha a kormány egy összegben és reformokhoz kötve adja a 200 milliárdot, az javíthatott volna-e érdemben az ellátások minőségén?
 Havas Szófia, az MSZP szakpolitikusa biztos abban, hogy ebből pénzből a kormány megléphette volna a szükséges szerkezeti átalakításokat. Az, hogy csak az adósságokra csöpögtetett olykor-olykor, a kórházigazgatók sakkban tartására volt jó.
 Lukács László, a Jobbik szakpolitikusa állítja, bár az egyösszegű célzott mintegy 200 milliárdos reformkísérlettel lehetett volna érdemi lépéseket tenni az adósság visszaszorítására, de ez kevés lett volna az okok felszámolására. Az összeg csöpögtetése nem járt haszonnal se az intézményeknek, se az államnak. Sokkal inkább növelte a belső feszültséget és csökkentette az egészségügybe vetett közbizalmat is.

Hatásos helyszínt találtak a „Párbeszéd a polgárokkal” sorozat szervezői az uniós egészségügyi biztos fogadására. Eddig is a Markó utcai mentőközponttal szembeni Budapesti Gazdasági Főiskolára hívták meg az Európai Bizottság egy-egy tagját. Csütörtökön viszont a Vytenis Andriukaitis látogatására érkező polgároknak rögtön a mentősök épületére aggatott táblaerdő verte a fejébe, hogy nem kevés uniós támogatást kapunk egészségügyi célra.

A litván biztos nem az uniós támogatásokkal foglalkozik, az a regionális politikáért felelős kollégájának asztala. Vytenis Andriukaitis területéhez az egészségügyről született uniós jogszabályok tartoznak. Ilyen például az „uniós TAJ-kártya”, amivel ingyen ellátás jár nekünk más tagállamokban, ha az ottaniaknak se kell fizetnie érte. Az élelmiszer-biztonságért szintén ő felel – így a budapesti útján többek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel is egyeztetett Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár mellett.

200 milliárddal többet költünk, bár lehet, hogy csak „elporlasztjuk”

A biztos hangsúlyozta, hogy az európai társadalmak nagy része elöregedőben van, és ez Litvániában is gond, bár vannak olyan 65 éves fiatalok is, mint ő maga. Az egészségügyi problémák visszafogják az EU gazdaságát, és többet kellene foglalkozni a megelőzéssel. Ez nem az egészségügy feladata, hanem egyéni felelősség kérdése.

Ónodi-Szűcs Zoltán is erre a vonatra szállt fel. Ha röviden össze kellene foglalni azt, miben látta a magyar rendszer nagy problémáját, akkor a betegekben. Néha az érvelése mintha kezdett volna átcsúszni egy Gálvölgyi-paródiába, ahol sosem a gyógyszer rossz, csak a betegek vannak összecserélve. Abban viszont bőven akad igazság, hogy hiába szerveznek szűrővizsgálatokat, ha nem ezekre nem megyünk el.Sajnálta, hogy hiába költöttek 200 milliárd forinttal többet az egészségügyre, a lakosság ettől nem lett elégedettebb.

„Furcsa, hogy ez nem tűnt fel senkinek”, és ha megemlíti az összeget, hitetlenül néznek rá, bár elismerte: az a kérdés, hogy a pénzt jó célokra költjük-e vagy „elporlasztjuk”. Talán a társadalomnak kellene kikényszerítenie, hogy jobban növeljék a ráfordításokat, vetette fel.

Brüsszelből is látszanak a bajok

Az alulfinanszírozottság az OECD és az Európai Bizottság 2015-ös jelentéséből is kibukik. Az adatok szerint GDP-arányosan a magyar kormány költötte az OECD-tagok közül a legkevesebbet egészségügyre, amivel még az állandó csődközelben lévő görögöket is sikerült alulmúlni. A rákos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések „élvonalában” végeztünk és a fejlett országok közül csak Mexikóban alacsonyabb a várható élettartam. Az adatok viszont az egészségtelen életmódunk miatti feddéseket is igazolják, például rengeteg alkoholt vedelünk.

Vytenis Andriukaitis elmondta, hogy a jelentés alapján látszanak problémák a magyar egészségüggyel, de ezek nem különlegesek, és van, amiben rendben vagyunk. A gondok között említette a hálapénzt, a kórházközpontúságot és a munkaerő hiányát. Azt ugyanakkor visszautasította, hogy utóbbiért a szabad uniós munkaerő-áramlás is felel, ami miatt nyugatra mennek az orvosok és a nővérek. Természetesen van „agyelszívás”, és néhányan „szeretik az EU-t hibáztatni” mindenért, de az orvoshiány minden tagállamban probléma.

Nekünk csak ócska kóla jut?

Azt is visszautasította, hogy ugyanazok az élelmiszerek nyugaton jobb minőségűek lennének és az EU keleti felének csak silányabbak jutnak. Tényleg vannak különbségek az összetevőkben, de ezekért egyrészt az eltérő szabályok, másrészt a fogyasztói szokások felelnek. A magyarok például máshogy szeretik a kólát, mint más tagállamok lakói. Az Európai Bizottság is figyel rá, hogy ne legyenek minőségbeli különbségek.

Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással.

 A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei július 1-jével szűnnek meg, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság pedig november 1-jével, a Magyar Államkincstárba történő beolvadással.
Januárban huszonöt, tavaly szeptember 1-jétől tizennégy intézmény szűnt meg.

A megszűnő központi költségvetési szervek hatósági feladat- és hatásköreinek jelentős része a közigazgatási szervezetrendszer területi és helyi szintjeire, illetve a járási hivatalokhoz, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerültek, kerülnek.

A megszüntetett központi hivataloktól és költségvetési szervektől a kormányhivatali szervezetrendszerbe megközelítőleg 2500, míg a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a járási hivatalokhoz 7500 dolgozó került át eddig. Az érintett szervezeteknek 20 százalékos bértömegcsökkentést kellett végrehajtaniuk - erősítették meg.

Az idei évre vonatkozó megtakarítások összege a Miniszterelnökség szerint még nem ismert, mivel a költségvetési beszámolók az átalakulást követően készülnek, de a hatásokat bemutató adatok a már tavaly szeptember 1-jével megszüntetett szervek esetében is legkorábban az idén jelennek meg.

A MOK felmérése alapján írott levél a miniszternek.

 

Balog Zoltán Úrnak
miniszter

EMMI


Tisztelt Miniszter Úr!

Az elmúlt időszakban a Magyar Orvosi Kamarához számos panasz érkezett tagjai részéről a hazai sürgősségi betegellátó osztályok orvos- és nővérhiánya, túlterheltsége, és az ennek nyomán – a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében - folytatott törvénysértő gyakorlat kapcsán. A bejelentések hatására köztestületünk Területi Szervezetek Tanácsa (MOK TESZT) egyhangú határozatában elrendelte a sürgősségi betegellátó helyek humánerő helyzetének felmérését. A felmérés során területi szervezeteink bevonásával igyekeztünk valamennyi munkahelyről információkat beszerezni, mindenek előtt az érintettek, vagyis az ott dolgozó orvosok révén. A felmérésben a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletben előírtakra támaszkodva teszünk megállapításokat, különös tekintettel arra, hogy 2017. január 1-től az SBO-k osztályvezető főorvosa, illetve műszakvezető szakorvosa kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve oxyológai és sürgősségi orvostan szakorvos lehet.

Ki kell mondanunk, hogy munkánkat igen megnehezítette az érintettek megfélemlítettsége. Annak ellenére, hogy rendkívül túlterhelten, jellemzően magukat is veszélyeztetve, és különösen jelentős szakdolgozó hiány körülményei között dolgoznak, mégis sok helyen az informális válaszadásra sem mertek vállalkozni, holott a felmérés az ő érdekükben, kezdeményezésük alapján indult el. Ennek ellenére végső soron az akut betegellátást nyújtó kórházak közel feléből sikerült használható adatokat nyernünk.

Mindenek előtt megállapítható, hogy szemben a nyilvántartások alapján fellelhető kevesebb, mint 140 megfelelő szakképesítéssel bíró orvossal, a jelenleg érvényes minimumfeltételek teljesítéséhez több, mint 600-ra lenne szükség. (103 kórház végez tudomásunk szerint akut ellátást, és a folyamatos munkarend biztosításához havi szinten minimum 6 szakorvos műszakvezetőre lenne szükség.)

Felmérésünk a következőket mutatja: III., azaz a legmagasabb progresszivitási szinten a kritériumoknak megfelelő működést mutat a 4 egyetem sürgősségi betegellátó osztálya mellett mindössze 3 megyei osztály. II. szinten 4 intézményt találtunk rendben, ebből 3 szintén megyeszékhely, míg I. szinten a számunkra elérhetők közül mindössze egyetlen kórház SBO-ja tekinthető megfelelőnek az előírt orvosszám és szakképesítés tekintetében.

A rendelet előírásainak nem felelnek meg felmérésünk alapján: III. szinten további 4, a területén vezetőnek mondható megyei jogú gyógyintézmény, míg II. szinten 15, I. szinten pedig újabb 15 kórház SBO-ja működik elégtelen, és ezért szabálytalan humánerő körülmények között. A szabályok kényszerű megszegése széles skálán mozog, enyhébb esetekben – sajnos ez a kevesebb – „csak” a megfelelő szakképesítésű műszakvezető folyamatos biztosítása szenved csorbát, ám ennél sokkal gyakrabban nemhogy sürgősségi szakorvos, de egyéb szakorvos sem található minden esetben az osztályon, a műszakokat rendre rezidensekkel láttatják el. A sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjei nem ritkán műszakvezetésre vannak kényszerítve, úgy hogy mellettük a legkülönbözőbb, vagy a szakorvosképzésben előírt gyakorlatukat töltő, vagy a menedzsment által odakényszerített kezdő rezidensek vannak beosztva a pszichiátriától a bőrgyógyászaton át a reumatológiáig bezárva. Sajnos olyan osztályt is találtunk nem egyet, ahol az osztályvezetéssel megbízott orvos sem rendelkezik az előírt szakképesítéssel.

Mind ehhez társul az évtizedek óta mindhiába szorgalmazott egészségtan oktatás bevezetésének hiányából fakadó lakossági tudatlanság, melynek következtében az SBO-k igénybevétele számos esetben indokolatlan, ugyanakkor lassan elviselhetetlen túlterhelést eredményez, rontva az amúgy sem kellő gyakorlattal bíró ellátók e túlterheltségből eredeztethető hibázási esélyét.

Tisztelt Miniszter Úr!

A fentebb vázolt, számos esetben súlyosan törvénysértő állapot sürgős és érdemi megoldást igényel, mivel

Bővebben...

Újabb egyeztetést folytatott Nyitrai Imre, az EMMI szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint dr. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről.

Nyitrai Imre tájékoztatást adott a felek számára arról, hogy megkezdődött több, bérfelzárkózást érintő előterjesztés közigazgatási egyeztetése. Kiemelte: a kormány el szeretné ismerni a szociális ágazatban egészségügyi feladatot ellátó, szakmai végzettséggel rendelkező szakdolgozók nélkülözhetetlen munkáját, és számukra a kiemelt bérezés biztosítását készítik elő. Külön figyelmet kapnak az ágazatban magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, szakmai szolgálatukat bizonyító munkavállalók.

A szakszervezeti vezetők üdvözölték ezt a komoly lépést a bérrendezésben, mindazonáltal aggodalmukat fejezték ki, mert egyes fenntartóknál anomáliák tapasztalhatók, és bizonytalannak érzik a jogszerű kifizetéseket. Ezért a tárca vezetése abban állapodott meg a szakszervezetekkel, hogy folyamatosan, közösen monitorozzák a szociális fenntartó szervezetek bérfizetési gyakorlatát, és jogsérelem esetén együttesen lépnek fel a munkavállalók érdekében. A felek kölcsönös érdeke az átlátható közpénzfelhasználás és az igazságos bérezés folyamatos fenntartása, megerősítése.

A tárgyalópartnerek egyetértettek abban is, hogy a fizetett munkaközi szünet kérdésére, valamint a többműszakos rendben dolgozók feladatátadás-átvételi idejére eső díjazás ügyére az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) fejezeti tárgyalásakor kialakított megoldást támogatják. Az ÁKSZ jogi feltételeinek megteremtésére további jogi egyeztetések szükségesek.

Az egyeztetés kitért a bankkártya-költségek kompenzációjának problémájára is, amelyre az Európai Uniós tagállamokban kötelező, úgynevezett alapszámla bevezetése hozhat a közeljövőben tartós és méltányos megoldást.

A minisztérium és a szakszervezetek megállapodtak, hogy a szakképzési és továbbképzési rendszer jövőbeni átalakításának kérdéseivel folytatják az egyeztetési menetrendet.

(EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)

Megjegyzés: A Műszaki és Gazdasági terület dolgozói ismét nagy pofont tudhatnak magukénak. A kórházak többsége a garantált bérminimun változását az ezeken a területeken dolgozóknak úgy adják, hogy az emeléssel egyidőben a munkáltatói döntés alapján fizetett bérkiegésüket ugyanannyival csökkentik. A bérük így már tizedik éve nem emelkedett. A fenti egyeztetésen ilyenek a szóba sem kerültek.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, az Egészségügy 5 Dimenzióban Téli Szimpóziumán a  strukturális és humánerőforrás-krízisről, romló betegbiztonságról,  a kancelláriarendszer "meghekkeléséről", és újabb menetekről beszélt.

Kiderült, hogy az orvosok 9,5 százaléka soha nem hallotta a betegbiztonság kifejezést, 55 százalékuk nem ismeri a fogalom definícióját, 41 százalékuk pedig nem tartja biztonságosnak a betegellátást saját munkahelyén – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Magyar Betegbiztonsági Társaság (MABEBIT) végzett, és 411 orvos válaszai alapján elemzett. Míg a társaság elnöke, Baranyai Zsolt szerint a betegbiztonság egyik alaptétele az ellátáskor bekövetkező nemkívánatos események (NKE) gyűjtése, addig a válaszadók 42,5 százaléka idő hiányában nem vállalna ilyen feladatot. Számos államban nemzeti prioritás a betegbiztonság, hiszen a WHO adatai szerint a fejlett országokban minden tízedik egészségügyi ellátásban részesülő beteg elszenved valamiféle ártalmat, hazánkban csak önkéntesen történik az NKE-k gyűjtése, elemzése és nincs kockázatmenedzsment sem.

A Gazdasági- Műszaki területen dolgozókról szólóva elhangzott, hogy az ő bérezésük nem az egészségügyi államtitkársághoz tartozó kérdés, bár a munkáltatójuk az ÁEEK. Javasolja az államtitkár az intézmények igazgatóinak, hogy a megtakarításaik terhére rendezzék a béremelésből kimaradt dolgozók bérét. (Kérdés: Milyen megtakarításokról beszél az államtitkár úr?)

(Megjegyzés: "Nem tudni, mennyi dolgozóról is van szó..." egyszerű kivonás, ha javasolhatjuk... Összes dolgozó számából ki kell vonni, hányan kaptak központi béremelést, és már meg is van az a 9000, vagy jóval több dolgozó, akik nélkül a düledező infrastruktúra még ilyen szinten sem tudna működni...)

A kérdésekre válaszolva is szó esett az elbukott kancellária modellről, amelynek kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán némi csalódottsággal a hangjában elmondta: óriási pénzek kerültek be az ágazatba, de a betegek nem érzik ezt, elégedetlenek. Ennek pedig az az oka, hogy az ellátásszervezés átalakítása nélkül nem lehet megoldani a problémákat.

Balog Zoltán hosszas vívódás után a 33 éves dr. Csató Gábor aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost nevezte ki az Országos Mentőszolgálat élére. A jogszabályok szerint a posztra szeptemberben pályázatot írt ki a minisztérium, a benyújtási határidő végéig nyolc érvényes pályázat érkezett, a döntést december 10-ig kellett volna meghozni, ez azonban csak december 23-ra sikerült – legalábbis akkor került nyilvánosságra. Nem volt meglepő, hogy a miniszter ilyen sokáig gondolkodott a döntésen: komoly lejárató kampánnyal igyekeztek ugyanis a mentőszolgálat korábbi meghatározó szereplői visszarendezni azt a helyzetet, amelynek az egy évvel ezelőtt megbízott vezető, Máté Gábor véget vetett.

December elején az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója azonnali hatállyal visszavonta dr. Pápai György, az Országos Mentőszolgálat Észak-alföldi Régió regionális igazgatójának vezetői megbízását, és felfüggesztette a munkavégzés alól az észak-magyarországi régió regionális igazgatóját, dr. Breitenbach Gézát. A debreceni regionális vezető felmentésének oka az, hogy utasított valamennyi mentősofőrt, hogy egyetlen benzinkútnál tankoljanak, történetesen saját sógora vállalkozásánál. Ennél is súlyosabb a másik menesztett vezető ügye, aki az M3-asnál történt  autóbuszbaleset helyszínén nem látta el a sérülteket és az úgynevezett kárhely-parancsnoksági feladatokat sem vette át, pedig ő volt az első orvos a több halálos áldozatot is követelt baleset helyszínén. Pedig a régióigazgató az orvosi egyetemek akkreditációs nyilvántartása szerint még tanította is a tömeges kárhelyek felszámolása körüli teendőket, így végképp nem érthető az egész. A megbírása óta a vádaskodások kereszttüzében álló főigazgató ezzel végleg kiverte a biztosítékot.

A támadásokkal szemben mind többen álltak a – januárig még – megbízott főigazgató mellé, hiszen úgy érezték: újra jó a mentőszolgálatnál dolgozni, meghallgatják és emberszámba veszik őket.

Az a miniszteri döntésen is látható, hogy Balogh Zoltán sem szerette volna a régi vezetést a szolgálat vezérkarában látni. A nyertes pályázó, az Országos Gerincgyógyászati Központ Budai Egészségközpont Kft. Szakkórházból érkező dr. Csató Gábor korábban hat évig dolgozott az Országos Mentőszolgálat kötelékében, fiatal, és – ahogy egykori tanára fogalmazott – talán éppen ez a tisztaság döntött mellette (természetesen azon túl, hogy megfelelt a feladat ellátásához szükséges követelményeknek). Dr. Szepesi András azt hangsúlyozta: „Aki Csató Gáborról a következő hónapokban bármi rosszat ír vagy mond, annak megkérdőjelezem a korrektségét vagy a jó szándékát. Mivel nem volt része az elmúlt évek OMSZ-vezetésének, nem volt módja hibázni vagy elmarasztalható cselekedetekben, folyamatokban részt venni.”

A reményüket vesztett dolgozók sem a fiatal szakember tisztaságában és jóindulatában kételkednek, sokkal inkább attól félnek: tapasztalatlansága megvezethetővé teheti. Mindenesetre a most búcsúzó vezető kollégáihoz intézett levelében arra kér mindenkit: ,,Merjetek bízni az utódomban és bölcs döntéseiben, segítsétek a közös célok elérésében! Nehéz, de felemelő 13 hónap áll mögöttem. Rengeteg kitűnő embert ismertem meg a közös munkánk során, és bátran kijelenthetem, hogy velem együtt az egész ország méltán lehet büszke rátok. Ismét több mint egymillió emberen segítettetek, és idén is ezerszer megkerültétek értünk a Földet, ha csak a megtett kilométereket számoljuk. Sok feladatot elvégeztünk, sok eredményünk büszkeséggel tölt el, de sajnos félútig sem jutottunk. Ahhoz, hogy a szeretett mentőszolgálatunk közép- és hosszú távon is élhető, megélhetést biztosító munkahellyé váljon, a kulcs az együttműködés. Az együttműködésetek egymással és a felálló új vezetéssel” – köszönt el a bejelentés hallatán Máté Gábor.

Az MTI híre szerint áprilistól változik a felállás. A kórházak pénzügyi-számviteli egységesítése egy korábbi folyamat folytatása, amellyel az intézmények működtetése lesz olcsóbb - mondta az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön újságíróknak egy más témában tartott sajtótájékoztató után.

A Magyar Idők írt arról csütörtöki számában, hogy a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) veszi át április 1-jétől a kórházak pénzügyi-számviteli feladatait, az érintett területen dolgozókkal együtt. A cikk szerint ezzel az ország 109 kórházából, azon belül is a gazdasági területről "kiemelik" a pénzügyeseket, akiknek a jövőben a fenntartó lesz a munkáltatójuk, miközben fizikailag továbbra is az adott kórházban dolgoznak majd.

Ónodi-Szűcs Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, a tervek szerint április elsejétől az ÁEEK átveszi a kórházakban dolgozó pénzügyi-számviteli alkalmazottakat, és munkabérüket az ÁEEK költségvetéséből finanszírozzák. Ez egy újabb könnyítés lesz az intézményeknek - emelte ki az államtitkár.

Egyben nyomatékosította: az egészségügyben a kancellári rendszer bevezetése lekerült a napirendről, nincs olyan döntés, amely a kancellária elveit továbbviszi. Továbbá hangsúlyozta, hogy a kórházi menedzsmentek döntési jogkörét nem tervezik megváltoztatni, azokért továbbra is az egyes intézmények a felelősek.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta: a témában voltak egyeztetések a Magyar Kórházszövetséggel, az ütemezésről azonban még nem egyeztettek. Szeretnék egységesíteni a kórházi folyamatokat az önálló kórházi menedzsment döntési jogának csorbítása nélkül - magyarázta.

Az államtitkár értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kórházigazgatók kétkedve fogadták a döntést, hiszen - mint mondta - ezzel a kórház működtetése lesz olcsóbb.

2010 után a kórházak megörökölt adósságállományuk csökkentése érdekében évente konszolidációban, illetve működési támogatásban részesültek. A tavaly évvégén juttatott 70 milliárd forintos adósságcsökkentéssel együtt eddig mintegy 300 milliárd forintot adott a kormány az egészségügyi szolgáltatók számára - közölte ennek kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel.

Hozzátették: a kormány kiemelt feladatának tekinti az egészségügyi ellátórendszer szervezési és működési, illetve a finanszírozási és gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő intézkedések bevezetését. Ezen intézkedések keretében legfontosabb a területi ellátásszervezési központ létrehozása, melynek célja, hogy egy egységes irányítási rendszer jöjjön létre, amely hozzájárulhat a betegellátás színvonalának növeléséhez.

Megjegyzés: Mivel a Kancellária rendszer bevezetése mára már le is került a napirendről, a pénzügyi dolgozók kiszervezése egy elkeseredett próbálkozás az államtitkár részéről, hogy kivegye a gyeplőt a nagyhatalmú főigazgató urak kezéből.  Ahol a pénz, ott a hatalom.

December 7.-én ismét tárgyalóasztalhoz ült az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára a MSZ EDDSZ, a MÖSZ, a MOK, a MESZK, a MGYK, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség és a Magyar Kórházszövetség képviselőivel. Az ágazati prominens érdekvédelmi szervezeteinek képviselői hangsúlyozták azon korábbi észrevételüket, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum most elfogadott emelése miatt a szakdolgozói bértábla ismét összecsúszhat, s eltűnhet az a jövedelmi különbség, amely a nyáron kötött bérmegállapodás egyik alapja volt.

Az egészségügyért felelős államtitkárság vállalta, hogy elkészíti a szükséges kalkulációkat és továbbítja azt a Nemzetgazdasági Minisztérium felé a gazdasági-műszaki dolgozók tekintetében is. (Ezt igérték az előző megegyezés után is!!! még sem történt semmi.)

A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy a szakdolgozói kamarai tagdíj átvállalása kapcsán a jövő évben is számíthatnak a munkavállalók a munkáltatókra, az államtitkárság pedig keresi annak lehetőségét, hogy ne csak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában lévő intézményekben dolgozókra terjedjen ki ez a kedvezmény.

 

A FESZ közösségi oldalán Soós Adrianna elnök arról adott hírt, hogy elindult az aláírásgyűjtés a béremelésekért, valamint arról, hogy december 9-én, pénteken, 15.00-16.00 között szolidaritási fáklyás felvonulást tartanak "mindazokért akik kimaradtak a béremelésből, és éhbéren dolgoznak, és azért is, hogy a gyógyításban dolgozók béremelése is jobban nőjön". A békés demonstráció az Emmi épülete elől indul, és a Nemzetgazdasági Minisztérium Dorottya utcai bejáratához érkezik.

 

Az idén is lesz konszolidáció az egészségügyi intézményeknél. Az EMMI 70 milliárdot szán erre.

A 30 napon túl lejárt adósság rendezése (09.30 állapot szerint) 45 mrdFt

Kérelem formában igényelhető támogatás(11.30-ig beérkezett igények)15 mrd Ft

Egészségbiztosítási Alap bővítése 10 mrd Ft jut majd.

 

A támogatási felhívás meghirdetése november 21.-én,

a támogatási kérelmek benyújtása november 30.-ig.

a támogatási döntés december 9.-én,

a Szerződés kötés - folyósítás december 20.-án történik majd.

Egyetemi kórházként kapcsolódhatnak a jövőben az orvos- és egészségtudományi oktatást nyújtó felsőoktatási intézményekhez a hallgatók gyakorlati képzését magas színvonalon segítő kórházak. Hasonló feladatuk volt eddig az oktatókórházaknak, de a parlamentben minap elfogadott törvénymódosító csomag nem korlátozza erre a körre a képzésbe bevonható intézményeket. A szervezeti és szakmai integrációhoz megfelelő jogi hátteret teremtő törvény alapján a kiválasztott kórházak a négy egészségügyi képzést nyújtó egyetem szervezeti egységeként működnek majd.

A javaslatot jegyző debreceni fideszes lobbi: Kósa Lajos, Pósán László és Halász János mindössze három hete benyújtott és már el is fogadott törvénymódosítása alapjaiban változtatja meg a magyar kórházi rendszert és kiüresíti az egészségügyi államtitkárság hónapok óta viták kereszttüzében álló tervét a kórházi kancelláriarendszer létrehozásáról. Ha visszapörgetjük az elmúlt két év történéseit, kénytelenek vagyunk rájönni, a politika megint az orránál fogva vezetett mindenkit, beleértve Ónodi-Szűcs Zoltánt is, akinek teljesen értelmetlenné vált az álmodozása az ellátórendszer kancelláriákon alapuló átszervezéséről. Ennél csak az rosszabb variáció, ha az egészségügyi államtitkár tudatosan vezette félre a szakmát, hogy az egyetemi kórházak létrehozásának terve úgy mehessen át a parlamenten, mint kés a vajon.

Ónodi-Szűcs nem reagált a kialakult helyzetre. (Nem is olyan rég 2006-2012 között ő volt a Kenézy Kórház főigazgatója, a Kenézy Kórház Zrt.vezérigazgatója, a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke... Vajon milyen poszt várja majd az államtitkári leváltás után Debrecenbe?)

A januártól - 125 éves működés után - megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztár a legnagyobb vesztese a központi intézmények bürokráciacsökkentésének. A vártnál sokkal több munkatárs elküldése, az átlagosan 30 százalékos leépítés miatt veszélybe kerül a biztosító egyik alapfeladata, az ellenőrzés - írja a nepszava.hu

Az állami bürokráciacsökkentés jegyében meghirdetett intézmény- és létszámcsökkentés hatására 20 százalékos költségmegtakarítást remélt a kormány, de valójában a mai napig követhetetlen és átláthatatlan, hogy a megszüntetések, beolvasztások, feladatátcsoportosítások hatására mennyivel lesz kisebb a kormánytisztviselők és egyéb munkavállalók létszáma 2017 januárjától. Az olyan, többlépcsős átszervezésen áteső központi intézményeknek, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), még most is tud meglepetéseket okozni a kormány, mert érdemi egyeztetések nélkül hoz meg döntéseket.

Az intézmény vezetőit is sokkolta, amikor Balog Zoltán humánminiszter október 14-én a dolgozóknak tartott tájékoztatón arról beszélt, hogy a feladatok szétszabdalásakor mekkora létszámban gondolkodnak az egyes területeken. A leépítés a területi szervezeteknél ugyanis sokkal magasabb, mint amivel előzetesen kalkuláltak, a drasztikus létszámcsökkenés pedig sokak szerint a munkavégzést is veszélyeztetheti.

Az OEP jelenlegi létszáma 1207 fő, ebből 719 ember dolgozik a területi hivatalokban, s több helyen akár megfelezhetik ezt a létszámot – figyelmeztetett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés a találkozó után kiadott közleményében. A 408 központi munkatárs sorsa is bizonytalan, mert nem tudni, ki kerül át közülük a 205 fősre tervezett helyettes államtitkárságra az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi), hányan mennek a tárca közigazgatási államtitkárságára, a közbeszerzési főigazgatóságra és ki megy a nemzetgazdasági tárcához, az infokommunikációs szolgáltatóhoz vagy a most létrehozandó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőbe. Az egészségbiztosítás központi és területi rendszeréből januártól 301 főt, jövő augusztus végétől pedig további 100 embert küldenek el, az átlagos leépítés tehát több mint 30 százalékos.

A helyzetképhez az is hozzátartozik – tudtuk meg Taskovics Istvántól, hogy az átszervezések hírére idén év eleje óta már 112 dolgozó távozott önként az OEP-től, helyüket nem töltötték be és csak remélik, hogy a tervezett leépítésekbe ezt a létszámot bekalkulálhatják.

A szakszervezeti vezető megerősítette azt az OEP vezetői köreiből származó információkat, hogy a pontos létszámtervekkel a szervezet minden munkatársa a miniszteri látogatáson találkozott először, azóta pedig lázasan keresik a megoldást, hogy megmaradjon a biztosító működőképessége a vártnál is nagyobb leépítés ellenére.

Több ezren gyűltek össze a marcali Európa parkban, hogy megmutassák, kiállnak a marcali kórházért. A tömegdemonstrációt a Marcali az Otthonunk Egyesület szervezte, együttműködve a város civil szervezeteivel.

A demonstráció célja a marcali kórház további leépítésének, az aktív osztályok bezárásának megakadályozása, önállóságának visszaállítása volt. Kiss Lajos, az egyesület elnöke négy pontban foglalta össze a közös állásfoglalást, petíciót. A marcali kórház a fekvőbeteg ellátás keretében kapja vissza az ideiglenesen szüneteltetett aktív osztályait, a járóbeteg ellátást a korábbiakban megszokott szinten ismét Marcaliban lehessen elérni, a sürgősségi ellátás legyen képes ellátni a feladatát, legyen elegendő szakorvos, szakszemélyzet, s az ígért és már a részben megvalósult szakmai vezetési önállósággal párosuljon legalább egy részleges gazdasági szervezeti önállóság. Az elnök felhívására a demonstrálók egyszerre kiáltották: akarjuk!

Kőrösi András az egyesület titkára a demonstráció okairól, előzményeiről beszélt: bár a múlt héten a marcali kórházat illetően pozitív döntésekről szóltak a hírek, mégis úgy döntöttek, hogy megtartják a demonstrációt, mert ígéreteket kaptak már bőven az elmúlt években

A térség betegellátásának gondjairól Vargáné Balatincz Krisztina, Kelevíz polgármestere beszélt. Kiemelte: a kistelepülések egy fokkal nehezebb helyzetben vannak, mert az embereknek utazniuk kell. Azonban nem mindegy, hogy például, hajnalban kisgyermekkel a karjukban, milyen messze kell buszozni. A falubuszok nem betegszállítók, nem mentők, de sajnos már napi szinten végzik ezt a tevékenységet.

Háromgyermekes édesanya, Szabó Andrea is felszólalt, Marcali egészségügyi ellátásának problémáit hangsúlyozva gyermekeiért aggódó szülő szemszögéből. Hangsúlyozta: megérti, hogy a marcali kórház már nem lesz olyan, mint régen. Nem azt szeretnék, hogy 30-40 szakmát ellátó szakrendelések legyenek, hanem az alapellátás elérhető legyen rövid időn belül, valósuljon meg mindaz, amit eddig ígértek.

 Sütő László, Marcali polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem valami ellen, hanem valamiért akarnak harcolni. Azért, hogy Marcaliban olyan egészségügyi ellátás legyen, amit szeretnének. Mindent megtesznek azért, hogy azok a megállapodások, melyek szóban megkötettek az elmúlt héten, melyek elindítják a kórházat egy jó irányba, azok betartásra kerüljenek.

Móring József Attila országgyűlési képviselő felszólalásában megerősítette: a marcali kórház működő kórház marad. Az ígéreteknek meg kell valósulnia, mert a kormányzati szándék, a szervezeti forma és a szükséges forrás is rendelkezésre áll.

Balog Zoltán (EMMI) miniszter tíz jogszabály módosításra tett javaslatot a parlamentnek. Az indítvány egyebek mellett lehetőséget teremtene arra, hogy az országos tisztifőorvos közvetlen, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Ezt a miniszter egy esetleges járványveszély kockázatainak minimálisra csökkentésével és a hazai járványügyi biztonság változatlan fenntartásával indokolta.  Egyértelműsítené azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatók házirendjének tartalmaznia kell a leletkiadás szabályait is annak érdekében, hogy a beteg szabályozott módon ismerhesse meg az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményeit. A javaslat azt is tartalmazza, hogy az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére. Ezzel lehetővé válik az egészségügyi válsághelyzet és vészhelyzeti ellátás részletes finanszírozási szabályainak megalkotása, rendeletalkotás az egészségügyi intézmények különböző terrorfokozatokhoz illeszkedő tevékenységére vonatkozóan, továbbá az egészségfejlesztési irodák finanszírozására vonatkozó részletszabályok megalkotása. A tárcavezető azt is javasolja, hogy az elektronikus cigaretták, utántöltő flakonok és az úgynevezett dohányzást imitáló elektronikus eszközök gyártói és importőrei a forgalomba hozatali bejelentés fenntartásáért évente fizessenek szolgáltatási díjat, amelynek mértékét rendeletben határozzák meg. Emellett 13 új pszichoaktív anyag esne szigorúbb - a kábítószerekkel egyező - elbírálás alá. Mentesítenék a kötelező kamarai tagság alól a Magyarországon tanuló, de itt egészségügyi tevékenységet nem végző külföldieket, továbbá visszavonnák a működési engedélyét annak a gyógyszertárnak, amelynek megszűnik a társadalombiztosítási ártámogatási szerződése. A jogszabály-módosítás az Egészségügyi Világszervezet előírásainak változása miatt azt is rögzítené, hogy a sárgaláz elleni védőoltást tíz év eltelte után sem kell megismételni, az a beoltottak egész életére védelmet biztosít.

Elfogadta a parlament azt a – szakmával nem egyeztetett – fideszes javaslatot, amely a jelenleginél jóval nagyobb önállóságot és több eddig független kórházat adhat az ország négy orvosi egyetemének, amelyek így mamutintézményekké nőhetnek. Ezzel lényegében ellehetetlenítik Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár több mint egy éve tervezett kancellária-rendszerét is, amelynek lényege, hogy nyolc-tíz kórház gazdasági irányításáért és a lépések összehangolásáért felelne egy kancellár, míg a szakmai munka irányítása továbbra is az intézmények igazgatóinak feladata maradna.- íta meg a MNO.hu

A Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, Pósán László és Halász János fideszes országgyűlési képviselők által benyújtott törvénymódosítás szerint ugyanis a szakmai feladatokkal kapcsolatos hatás- és jogköröket a rektor gyakorolja majd, aki az orvoslásban és egy kórház működésében akár teljesen járatlan személy is lehet. Ennek oka, hogy a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen csupán az intézmény egyik karaként működik az orvostudományi képzés, így a rektor nem feltétlenül orvosi végzettségű. A módosítás szerint a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos hatás- és jogkörökkel az egyetemi kancellár rendelkezik, ráadásul az egyetemek több, eddig szakmailag és gazdaságilag is független kórházat is beolvaszthatnak. Érdekesség, hogy mindehhez nem az egészségügyi, hanem a felsőoktatási törvényt módosítják.

A parlament döntése nagy port vert fel szakmai körökben. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek: amennyit tudni lehet a törvénymódosításról, az nem jó, a kamara semmiképp nem támogatta volna. Szerinte ez a változtatás nem segít sem a betegellátás, sem az orvosképzés nehézségein. Úgy véli, „brutálisan fatális” tévedés, miszerint minderre azért volt szükség, hogy több külföldi – fizetős képzésben részt vevő – hallgató végezze hazánkban a gyakorlati képzést is. – A szándék, amellyel megalkották a törvénymódosítást, hogy tönkretegyék a magyar orvosoktatást. A cél, amelyet megfogalmaztak, súlyosan kontraproduktív – mondta a kamara elnöke. Éger István bejelentette azt is: a kamara most készül felmérni az orvosképzéssel kapcsolatos problémákat, a következő két hónapban ezen dolgozik majd.

Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, bizonytalanságot okozhat, hogy a szakmai ellátás az orvosi végzettséggel nem rendelkező rektorokhoz kerül. Annak ellenére is, hogy úgynevezett egészségügyi irányító testület segíti majd a munkájukat. Azzal pedig, hogy a gazdasági, műszaki ellátás az egyetemi kancellárokhoz kerül, átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami veszélyeket hordoz. Az elnök szerint fontos lenne az egészségügy szakmai színvonalának megőrzése. Hangsúlyozta: a fővárosi egyetemi kórházak kijelölését és a Semmelweis Egyetemhez csatlakoztatását átgondoltan és megfontoltan kell megszervezni.

A törvényjavaslatot egyébként a Fidesz, a KDNP és a Jobbik elfogadta, az MSZP és néhány független nemmel szavazott, míg az LMP és Fodor Gábor országgyűlési képviselő tartózkodott. Érdekesség, hogy szintén a tartózkodás mellett döntött Pesti Imre fideszes képviselő, orvos is.

Kincses Gyula egészségügyi szakértő, korábbi szakállamtitkár lapunknak nemrégiben a törvényjavaslat kapcsán kijelentette: teljes káosz van a területen, és komoly félelem, hogy nem egészségügyben jártas kancellár irányítja majd az intézmények gazdálkodását.